Sziasztok!

Ez itt a Winter-vakáció honlapja, ahol számos olyan érdekes tudnivalót találsz, amit én, Nati szintén Pöstyénben ismertem meg. Itt a könyvben szereplő emberekről, dolgokról, épületekről és más egyébről találsz tájékoztatást. Képek és egy kis olvasnivaló formájában :-) Ezek a fenti, QR-magyarázatok nevű menüből érhetők el, illetve magában a könyvben is szerepelnek a QR-kódok alatt, amelyeket a telefonoddal tudsz beolvasni. Ezek segítenek abban, hogy te is megismerhesd és megcsodálhasd Winter Lajos életét és munkáját. Az én unalmasnak induló vakációmat ő tette egészen izgalmassá és különlegessé. Próbáld csak ki! Tudom, most sok itt az információ, de ez nem véletlen: egy versenyt is tervezünk majd, amelybe te is bekapcsolódhatsz majd. Ehhez szükség lesz a könyvre és a mobilodra is. Amint ezt a szervező csapat megalkotta, tudatni fogom. Addig is találkozzunk a könyv lapjain!

winterstory.eu

itt találhatók az információk a kiadó szervezetről, a Winterekről és számos más dologról.

Nati

Pöstyén

Pöstyén (szlovákul Piešťany, németül Pistyan és Bad Püschtin) város Szlovákiában, az egykori Nyitra vármegyében, a Vág folyó jobb partján. Gyógyfürdőjéről nevezetes. A régészeti leletek tanúsága szerint Pöstyén és környéke már az őskorban is lakott volt. A város közelében került elő az ún. Moraváni Vénusz, amelyet Kr. e. 22 800 körül faragtak mamutcsontból. A település első írásos említése „Pescan” alakban 1113-ból származik. A 14. század elején Pöstyén a híres tartományúr, Csák Máté uralma alá tartozott. 1720-tól az Erdődy család birtoka volt.

Pöstyén jelképe, a Mankótörő
Pöstyén jelképe, a Mankótörő

„Pöstyént 1889-ben bérelte ki az Erdődy grófoktól egy ipolysági textilkereskedő, Winter Sándor. A kiváló adottságú fürdőn elöregedett, szerényen és korszerűtlenül fölszerelt épületeket talált a látogató, alapvető szolgáltatások (például vízvezeték) hiányoztak, és a Vág áradásai évente veszélyeztették a működést. Az apa igen hamar belátta, hogy nem tud egyedül megbirkózni a modernizálás feladatával, ezért fiára, a húszéves Winter Lajosra (1870-1968) bízta a munka irányítását, aki apja hívására bécsi műegyetemi tanulmányait hagyta abba. A fiatalember jó befektetőnek és ügyes üzletembernek bizonyult. Sőt, ötletei alapján nagyvonalú várostervezőnek lehet mondani, mert időközben a telep városias településsé alakult át, Winter kezdeményezései máig meghatározzák Pöstyén külső képét.

Cseh nyelvű reklámanyag a pöstyéni fürdőről
Cseh nyelvű reklámanyag a pöstyéni fürdőről

Merész terveit folyamatosan sikerült újabb és újabb bankkölcsönökkel és bérleti szerződésekkel megvalósítania. Már az első négy évben gyökeresen megváltoztatta a fürdő külsejét, a XX. század első évtizedében pedig korszerű világfürdőként várta a vendégeket a luxus és egyszerű igényeket egyaránt kielégíteni képes Pöstyén. Mintegy negyedszázad alatt a telep korszerűen kiépült. A fényűzően kiképzett Kurszalont Alpár Ignác, a kor egyik legkeresettebb építésze tervezte (1894), ugyanebben az évben készült el az új fürdői park, nem sokkal később a napi ötszáz vendéget fogadó Ferenc József fürdő (1898). Mint általában az igényes befektetéseknél, ezúttal is hírneves budapesti építészek kaptak megrendelést további kisebb-nagyobb létesítmények megtervezésére, melyek sorából kiemelkedik a források fölé épített pompás fürdőszálloda, a Thermia Palace (1912). A prosperálás közben tört ki a világháború, de a leleményes Winternek ismét eredeti ötlete támadt: a hirtelen elnéptelenedő fürdőt fölajánlotta a hadügyminisztériumnak sebesült katonák elhelyezésére. Sőt állami kölcsönnel újabb kórházat is épített a sebesült katonák számára (Pro Patria, 1916-1917). Mindezzel fenn tudta tartani vállalkozását, és a fürdőből élő lakosságon is segített.” In: Kósa, László. Fürdőélet a Monarchiában. Holnap Kiadó, 1999. 66-67. oldal

A Fürdősziget részlete
A Fürdősziget részlete Fotó: Fehér Kriszta

A pöstyéni gyógyvíz és iszap

A pöstyéni iszap és gyógyforrások több szempontból is egyedülállóak. A legenda az önmagát meggyógyító páváról csak az egyike ezeknek. A következő sorokban kissé szakszerűbben ismertetjük az itteni gyógyvíz és iszap kivételes gyógyító hatásait.

Magyar-német nyelvű reklámanyag a pöstyéni fürdőről
Magyar-német nyelvű reklámanyag a pöstyéni fürdőről

A pöstyéni melegvizes források esetenként 2000 m mélységből törnek föl, és még a felszínen is 67-69°C a hőmérsékletük, ezért némi hűtésre szorulnak, mielőtt a fürdőzők belemerülnek. Kiemelkedően magas az ásványianyag-tartalmuk (literenként 1500 mg), hidrogénszulfátot, hidrogén- és nátriumkarbonátot valamint egyéb anyagokat tartalmaznak. A vizet, melyből naponta több mint 3 millió liter tör föl, főleg mozgásszervi megbetegedésekre használják kitűnő eredményekkel (reumatizmus, ízületi gyulladások), de számos idegi eredetű betegséget is gyógyítanak vele. A kezelések napi rendszerességgel történnek, időtartamuk 15-20 perc. A magas kén- és kénszármazéktartalom miatt jellegzetes záptojásra emlékeztető szaga van a víznek, emiatt a helyiek „tojásos víznek” is nevezik, és ennek ellenére is előszeretettel fogyasztják.

Gyógyulni vágyók a Napóleon-fürdő ivókútjánál
Gyógyulni vágyók a Napóleon-fürdő ivókútjánál

Nemcsak fürdőzésre, hanem ivókúrákra is használják némelyiket - emésztési gondokra és gyomorpanaszokra egyaránt kitűnő.

A gyógyvíz kortyolására szolgáló, gravírozott pohár
A gyógyvíz kortyolására szolgáló, gravírozott pohár

A gyógyvíz mechanikusan, a hidrosztatikai nyomás elvén is kifejti jótékony hatását, azaz megkönnyíti a benne történő tornagyakorlatokat és javítja a vér- és nyirokrendszeri keringést. Hatására megemelkedik a test hőmérséklete, így egyszerre több mindenre van hatással: az ideg-, szív és érrendszerre, valamint a légzőszervi és belső elválasztású rendszerre is. A bőrön keresztül a mélyebb szövetrétegekbe is bejut, ahol kondroitin-szulfát formájában raktározódik el. A kén eltávolítja az elhalt hámsejteket is, így hozzájárul a bőr regenerációjához is, valamint antibakteriális hatása is rendkívüli.

Kancsó a gyógyvíz felszolgálására
Kancsó a gyógyvíz felszolgálására

A pöstyéni iszapot folyami üledék, lebomlott szerves anyagok, talaj és ritka baktériumfajok alkotják, és figyelemre méltó tulajdonsága, hogy képes folyamatosan megújulni. A Vág folyóból nyerik ki, és felhasználás előtt még legalább egy évig érlelni kell. Ezután kapja meg kékesfekete színét és krémes állagát. Négyszer lassabban hűl ki, mint a víz, és az alkalmazása során hőmérséklete 45°C. Szintén mozgásszervi megbetegedések kezelésére használják iszapfürdő és -pakolások formájában. Sokan dicsérik kedvező, megújító hatását a csigolyák közti porckorongok esetében is. A pöstyéni iszapmedence európai vonatkozásban is egyedülálló. Kivételes szépségű, szecessziós stílusú kupola alatt élvezhetik a gyógyulni vágyók a termálvíz és az iszap együttes hatását. Az ásványi anyagok tartalma olyan magas a medencében, hogy már 20 perc elteltével javulás figyelhető meg az anyagcsere-folyamatokban. Ezt követően a vendéget 20 percre törölközőbe bugyolálják, ezzel is elősegítve a további gyógyulási folyamatokat. Megfelelő csomagolásban a világ szinte minden tájára szállították a Winterek idejében a pöstyéni gyógyiszapot. A termálvíz az iszappal együtt képes kifejteni legjobb hatását, amelyet már a római korban is ismertek az itt állomásozó római légiók.

Ivóeszköz – a gyógyvizet a kis csőrön keresztül kellett elfogyasztani
Ivóeszköz – a gyógyvizet a kis csőrön keresztül kellett elfogyasztani

A Mankótörő

A Mankótörő valószínűleg Pöstyén városának legismertebb szobra. A figura eredetileg csak plakátokon létezett, később kapott szobor-alakot.

A Mankótörő egy szlovák nyelvű plakáton
A Mankótörő egy szlovák nyelvű plakáton

Keletkezéséről így ír Winter: „Megszerkesztettem és a legjobb pesti nyomdában kinyomtattam az első prospektust, 5 nyelven, krémpapíroson, melyet ezerszámra küldtem ki orvosoknak, gondosan kiválasztott címekre. Plakátot akartam, és egy olyan illusztráción törtem a fejem, amely világgá kürtölné a betegek pöstyéni gyógyulását.

A Mankótörő egy francia nyelvű szórólapon
A Mankótörő egy francia nyelvű szórólapon

De takarékoskodnom kellett, nem kérhettem tervet drágán dolgozó művészektől. Addig kerestem, míg találtam egy kezdőt: rajzoló volt a nagy Riegler-nyomdában. Német nemzetiségű volt, a neve Heyer Artúr. Megbíztam, készítsen egy skiccet, amely egyetlen alakban fejezi ki a gyógyulást. Néhány nap alatt bemutatta a Mankótörő skiccét. Rögtön elfogadtam, és benyújtottam a Kereskedelmi Kamarához a védjegy megszerzésére.” (Winter Lajos: A mankótörő – Egy kapitalista önvallomása, Méry Ratio, 1997, 11.o.)

Háromnyelvű dokumentum az 1940-es évekből
Háromnyelvű dokumentum az 1940-es évekből

A Mankótörő alakja nagyon népszerű lett. A mozdulat, amellyel a férfi eltöri mankóját, közérthetően és egyszerűen fejezi az üzenetet, hogy a gyógyulni vágyónak többé már nem lesz szüksége a támaszra, miután Pöstyénben helyreállították az egészségét. A rajz egyébként 1894-ben készült.

A már nem szükséges mankók tárlata a mankómúzeumban
A már nem szükséges mankók tárlata a mankómúzeumban

Új formában 1933-ban látta meg a napvilágot, amikor szoborként került nyilvánosságra. Ekkor épült meg a Fürdőszigetre vezető Kolonnád-híd, melynek a város felőli oldalán látható ez a bronzszobor. Alkotója Kühlmayer Róbert. Az addig is kedvelt és népszerű alak innentől kezdve már szinte összenőtt Pöstyén városával – a címerébe is bekerült.

A híres szobor a Kolonnád híd város felőli oldalán
A híres szobor a Kolonnád híd város felőli oldalán Fotó: Fehér Kriszta

Mára az egyik legtöbbet fotózott látványosságok közé tartozik, szinte minden turista lefényképezkedik vele. Szlovákul Barlolámač-nak nevezik.

A mankómúzeum kiállítási szekrényei a fürdőnek ajándékozott mankókkal
A mankómúzeum kiállítási szekrényei a fürdőnek ajándékozott mankókkal

Infanteristák

Az infanterista eredetileg gyalogos katonát jelent – és még valamit. Pöstyénbe főleg a mozgásszervi betegségekben szenvedők jártak, pl. azok, akik alig bírtak járni. Őket fuvarozták az infanteristák egy egyszemélyes, két keréken guruló kocsival, amit sehol máshol nem használtak, csak Pöstyénben.

A Grand Hotel Royal kocsijának rajza
A Grand Hotel Royal kocsijának rajza

A kocsik meg voltak számozva, mint manapság az autóbuszok. Zártak voltak, védték a beteget az időjárás viszontagságaitól, de az ablakon át, ha az utazó akart, kiláthatott. A kocsi belsejét népi hímzésekkel, szőnyegekkel tették csinosabbá. Általában ketten mozgatták a guruló „ülőhintót“: férj és feleség, vagy a nehéz nyári munkák idején, amikor a férfiak a határban dolgoztak: anya és fia. Az egyik húzta, a másik tolta. Az infanteristaként dolgozó pöstyéni és környékbeli tótok (ahogy a szlovákokat akkoriban nevezték) népviseletben, lábbeliben vagy mezítláb dolgoztak. Az infanteristák kb. 1940-ig működtek.

Népviseletbe öltözött pár a Hotel Grüner Baum kocsijával
Népviseletbe öltözött pár a Hotel Grüner Baum kocsijával

Kolonnád híd

Eredetileg egy fahíd kötötte össze Pöstyént a Fürdőszigettel. Ezt az áradások rendszeresen megrongálták, folyton újjá kellett építeni. Winter Lajos ötlete volt, hogy egy masszív, modern hídra cseréljék.

A Kolonnád híd egy régi felvételen, jobb oldalt a Mankótörő szobra látszik
A Kolonnád híd egy régi felvételen, jobb oldalt a Mankótörő szobra látszik

1930 és 1933 között Emil Belluš (1899-1979) szlovák építész tervei szerint, a Vág folyó felett megépült Szlovákia leghosszabb fedett hídja, a Kolonnád híd (vagy Oszlopcsarnok híd, szlovákul Kolonádový most), amely védelmet biztosít az átkelőknek az időjárás szeszélyeitől. A hidat középen a Martin Benka (1888-1971) szlovák grafikus, festő és illusztrátor által tervezetett, népi motívumokat ábrázoló, maratott üvegképek választják el. Ezek másolatok. Az eredeti darabokat, hogy megóvják őket, a városi könyvtár tanácstermében helyezték el.

A Martin Benka által készített grafika
A Martin Benka által készített grafika
A Martin Benka által készített grafikák

A híd két végén fedett üzlethelyiségek – kioszkok – is találhatóak. A hidat eredetileg gyalogos és autós forgalomra is tervezték. Manapság az autósok már nem használhatják. A város felőli végében áll a Mankótörő 1933-ban felavatott bronzszobra, Kühmayer Róbert (1883-1972) pozsonyi szobrász alkotása.

A Kolonnád híd járókelőkkel
A Kolonnád híd járókelőkkel

A hídnak ezen az oldalán a latin SALUBERRIMAE PISTINIENSIS THERMAE (Adam Trajan cseh költő versének címe, magyarul: Gyógyító pöstyéni fürdő) felirat, míg a Fürdősziget felőli részen a SURGE ET AMBULA (magyarul: Kelj fel és járj!) bibliai idézet olvasható. A Kolonnád hidat 1945-ben a visszavonuló német hadsereg jelentősen megrongálta. 1956-ban adták át újra a forgalomnak. Winter Lajos ülő bronzszobrát 2019-ben avatta fel a hídon a ProWinter Polgári Társulás (szlovákul Občianske združenie ProWinter).

Rózsa-malom

Az első világháború idején rengeteg sebesült katona gyógyult Pöstyénben. A katonák számára igényelt liszt, zsír, hús stb. azonban rendszerint késve vagy egyáltalán nem érkezett meg. A fürdőt üzemeltető Winter Lajos és munkatársai kitalálták, hogy gazdálkodni fognak, és az általuk termesztett gabona megőrlésére malmot építtetnek, akkor nem kell a máshonnan rendelt lisztre várniuk.

A Rózsa-malom épülete
A Rózsa-malom épülete

A Magyar Általános Hitelbank által folyósított kölcsönből 1916-17-ben Alexander Bachrach építész és Harsányi Sándor gépészmérnök tervei alapján megépült a Rózsa-malom. Nevét Winter Ferenc (Lajos korán elhunyt bátyja) lányáról, Rózsáról kapta.

A gépsor, mely a malomban működött
A gépsor, mely a malomban működött

A malom homlokzatát és az épületet körülvevő kerítés oszlopait rózsa motívumok díszítették. Az építkezésen orosz, olasz és szerb fogoly katonák dolgoztak. A malmot a második világháború idején mint zsidó tulajdont a szlovák fasiszták próbálták meg kisajátítani, 1948 után pedig a kommunisták vették el a Winter családtól. Az épületben 2000-ben befejeződött a gyártás.

Dobozokba kerül a liszt, illetve a többi termék egy reklámfelvételen
Dobozokba kerül a liszt, illetve a többi termék egy reklámfelvételen

Sokáig kihasználatlanul állt, és az állaga is csak romlott. Nemrégiben felújították, modern lakásokat alakítottak ki benne.

Magyar-német-szlovák nyelvű dokumentum 1922-ből
Magyar-német-szlovák nyelvű dokumentum 1922-ből

Az Erzsébet-szobor

Erzsébet magyar királyné, osztrák császárné (1837-1898), becenevén Sisi, fehér márvány mellszobrát 1902. augusztus 10-én avatták fel a pöstyéni Fürdőszigeten. Jankovics Gyula szobrász magyaros koronázási ruhájában ábrázolta a királynét.

Jankovics Gyula szobra Erzsébet királynéról, az eredeti talapzattal
Jankovics Gyula szobra Erzsébet királynéról, az eredeti talapzattal

A szobor ma nem az eredeti helyén, hanem az Irma fürdő előtt áll, az eredeti talapzat nélkül.

A szobor mai alakja
A szobor mai alakja Fotó: Fehér Kriszta

Winter Lajos szobra

A szobor, melynek nekidőlve elalszik könyvünk főszereplője, 2019 óta található meg a Kolonnád híd egyik padján. Winter Lajos gyakran üldögélt a hídon található padokon, innen gyönyörködött a Fürdőszigetben, az innen látható strandban és a fürdőhöz tartozó szállodákban és parkban. Nagy szeretettel figyelte a gyógyulni vágyó emberek tömegét, akik gyalogosan haladtak át ezen a fedett hídon, melynek déli oldalára került bronzból készült szobra. Gyakran el is beszélgetett a turistákkal és a helyiekkel egyaránt.

Winter Lajos bronzszobra a Kolonnád hídon
Winter Lajos bronzszobra a Kolonnád hídon

Winter Lajos itt ülő pózban látható, kéztartása mintha azt fejezné ki, hogy egy jó beszélgetésre, vagy egy nyugodalmas elmélyedésre hívja az arra járót. A megnyerő mosolyú alak tekintete tele van reménnyel és bátorsággal, annak ellenére, hogy idős korában a kommunista rendszer nem tette lehetővé számára a belépést a Fürdőszigetre. A szobor felállítását a ProWinter polgári társulás tűzte ki célul. A társulás tagjai elkötelezettek abban, hogy feltárják, megismertessék és láthatóbbá tegyék főleg Winter Lajos tevékenységét és eredményeit. Mivel nem rendelkeztek azzal a pénzösszeggel, mely a szobor elkészítésének költségeit fedezte volna, gyűjtésbe kezdtek, melybe bármilyen nagyságú összeggel be lehetett szállni. A célösszeget 2016-ra sikerült elérniük, az adományozók neve megtalálható saját honlapjukon (prowinter.sk).

A szobor leleplezésének pillanata
A szobor leleplezésének pillanata

Ezt követően felkérték Roman Hrčka szobrászt az alkotás elkészítésére, melyet a nagyközönség előtt 2019 májusában lepleztek le. Rögtön nagyon népszerűvé vált a helyi lakosok és az ide látogatók körében.

Emlékérem, melyen Winter Lajos a szobor által ábrázolt pózban látható
Emlékérem, melyen Winter Lajos a szobor által ábrázolt pózban látható

2020-ban a szobor megrongálódott: a Kolonnád hidat felújító cég gondatlanul járt el a munkálatok során, így ideiglenesen el kellett távolítani eredeti helyéről. Helyrehozatala több hónapot vett igénybe, majd egy ideig az Irma Hotel előtt helyezték el ideiglenesen. A felújított hídon 2021 májusától látható ismét.

Az emlékérem díszdobozban
Az emlékérem díszdobozban

Grand Hotel Royal

A budapesti Rónai Adolf 1894 óta bérelte a pöstyéni Kursalon éttermeit. Winter Lajos 1905-ben nem újította meg vele a bérleti szerződést, mert állandó nézeteltéréseik voltak. Mire Rónai, hogy Winternek konkurenciát csináljon, a Vág folyó város felőli partján, szemben a Kursalonnal, 1906 és 1907 között Adolf Oberländer (1867 – 1923) osztrák építésszel felépítetett egy gyönyörű új szállodát, amely a Grand Hotel Rónai nevet kapta.

A Grand Hotel Royal
A Grand Hotel Royal

Rónai nem tudta törleszteni a hitelt, amit a szálloda miatt vett fel. Winter Lajos kifizette a tartozást, így az épület az övé lett. Nem sokkal ezután lemondott a szálloda tulajdonjogáról, és azt vételáron eladta az Erdődy családnak, ő maga pedig bérlő maradt.

Nagyszabású estély a Grand Hotel Royal dísztermében
Nagyszabású estély a Grand Hotel Royal dísztermében

A gyógyszálló 1909-től a Grand Hotel Royal, később a Grand Hotel Slovan, majd a Slovan nevet viselte. 1985 óta nem üzemel, ettől az évtől műemléki védettség alatt áll. Ennek ellenére állapota folyamatosan romlik, szellemkastélyra hasonlít.

A pusztuló hotel, melyet ma Slovannak hívnak
A pusztuló hotel, melyet ma Slovannak hívnak Fotó: Fehér Kriszta

Alfons Mucha festménye

A híres cseh festő, aki szecessziós stílusban alkotott, 1929 és 1932 közt látogatta meg többször is a pöstyéni fürdőt. Lányával, Jaroslavával jártak ide, akinek nagyon jót tett az itteni gyógykezelés. Hálából a festő, akit számtalan festményt, plakátot, rajzot hagyott az utókorra, a fürdőnek ajándékozta „Légy üdvözölve, gyógyulás áldott forrása!” c. festményét, melyet hálából készített. 1932-ben leplezték le a képet a Thermia Palace hotelben, ahol az étkezőben kapott helyet. A kép egyik érdekessége, hogy ötszögű. A vásznon három női alak látható – két népviseletbe öltözött lány ajándékokat ad át egy karosszékben ülő hölgynek, aki valószínűleg az egészség forrását jelképezi. Az egyik alakban Mucha jó eséllyel saját lányát is megörökítette. A háttérben Moravány község és a Vág folyó látható.

Képeslap, melyen Alfons Mucha és a híres kép látható
Képeslap, melyen Alfons Mucha és a híres kép látható

További érdekessége a képnek, mint az a regényből is kiderül, hogy a festményt 2000-ben máig tisztázatlan körülmények között ellopták. Ismeretlen tolvajok fényes nappal, egy étkészletből származó késsel vágták ki a keretéből a 4 méter hosszú vásznat. A szállodát éppen felújították, így annak gyengébb őrzése-védése elősegítette a tettesek munkáját, bár így is kapkodva, sietve hajtották végre akciójukat. Ez a tett hatalmas felháborodást váltott ki, a nyomozásba bekapcsolódott az Interpol és a fürdő vendégei is – olyan képeslapokat küldtek szét a nagyvilágba, melyek a festményt ábrázolták, hogy ha az valahol felbukkanna, akkor értesítsék a rendőrséget. Ne felejtsük, ekkor még nem léteztek a közösségi hálózatok (a Facebook, tiktok és a többi), melyek manapság hatékony segítséget tudnak nyújtani egy-egy hasonló ügy felderítésének. A festmény 2004-ben került elő Brünnben, ahol a rendőrök két férfit tartóztattak le, akik 95.000 euróért próbálták meg eladni azt egy osztrák vásárlónak. Mivel az eltulajdonított vásznak fölcsavarták, azon több sérülés is keletkezett, amit a fürdő saját költségén helyrehozatott. A restaurálást Ján Hromada pöstyéni születésű szakember végezte el.

Részlet a képből
Részlet a képből

Mindaddig, míg el nem lopták, a képről úgy vélték, hogy egy fali festmény. Csak a szégyenteljes tett által vált nyilvánvalóvá, hogy vászonra festették, így megkerülésekor különösen óvatosan és szakszerűen kellett eljárni, hogy pontosan vissza lehessen illeszteni a keretébe. Jelenleg ismét a Thermia Palace hotelben látható 2006 óta és meglétére kamerák figyelnek. Annak ellenére, hogy elfogták a két férfit, akik megpróbálták eladni a képet, a valódi elkövető és az esetleges megrendelő személyazonosságára a mai napig nem derült fény. 2015-ben kapott ismét nagyobb sajtófigyelmet a festmény, amikor a Szlovák Posta egy olyan bélyeget bocsátott ki, melyen a festmény egy része látható. Ezt Ferko Horniak tervezte meg az eredeti képről készített felvételek alapján. A bélyeg bemutatását egy Alfons Mucha-kiállítással kötötték egybe, mely során a mester több képe is megtekinthetővé vált.

A postai bélyegen felhasznált képrészlet
A postai bélyegen felhasznált képrészlet

Mucha egyébként szintén ismeretségi viszonyban volt Winter Lajossal.

Winter Imre (1878 – 1943)

A három Winter-fiú közül ő a legfiatalabb (a legidősebbet Ferencnek hívták).

Winter Imre arcképe egy festményen
Winter Imre arcképe egy festményen

Lajos hívja őt haza olaszországi munkahelyéről, amikor a család nehéz helyzetbe kerül: Ferenc, aki a család ipolysági válallatait kezelte, fiatalon elhalálozik, amibe a Winter-apa lelkileg beleroppan. Lajos ekkor már Pöstyénben dolgozik a fürdő fejlesztésén, nem tud ennyi feladatot ellátni. Így születik meg a döntés, hogy Imrének haza kell jönnie, és segítenie kell a családi ügyek és üzletek intézésében. A művelt és a művészetekért rajongó fiú egész más természetű volt, mint Lajos. Eleinte nehéz szívvel hagyta ott munkahelyét Olaszországban, de később sokféle feladatot vállalt a fürdő fejlesztésében és jól kiegészítette Lajos gyakorlatiasabb természetét.

Winter Imre a feleségével
Winter Imre a feleségével

Imre felelt azért, hogy a fürdő vendégei a gyógykezelések mellett kulturális élményeket és más szórakozási lehetőségeket is kapjanak. Így teremtett alkalmat arra, hogy számos koncert, színielőadás, felolvasás tarkítsa a vendégek mindennapi programját. 1914-ben megnyitotta a pöstyéni golfpályát, melynek színvonaláról a kor angol sajtója is elismeréssel írt. A Fürdősziget így már nemcsak a rendezett sétányokkal, terebélyes fákkal és különleges bokrokkal-virágokkal várta a vendégeket, hanem igényesen kialakított sportolási lehetőséggel is. Nemzetközi golfversenyeket is rendeztek itt angol, német, skandináv és amerikai versenyzők részvételével. 1928-ban megalakul a Pöstyéni Múzeumi Társaság, melynek az elnöke Imre lett.

A Fürdőmúzeum megnyitója, a hölgy mellett középen Winter Imre látható
A Fürdőmúzeum megnyitója, a hölgy mellett középen Winter Imre látható

Több tárlat kínált érdekes tudnivalókat a régióról, annak élővilágáról, múltjáról, Pöstyénről és a fürdőzés kultúrájárál, illetve egyéb gyűjteményekben is elmélyedhettek az ide látogatók: kialakítottak egy emlékszobát M. R. Štefániknak és egy hagyományos parasztház is helyet kapott a gyűjteményben. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a múzeum falai közt helyet kapott egy teljes vályogház a berendezésével együtt, melybe szintén betekinthet a vendég. Számos szőttes, népviseleti darab és őskori lelet is megtalálható a múzeumban. Kedves, művelt és megnyerő modora miatt a fürdő magas rangú vendégei nagyon kedvelték Imre társaságát. Több nyelven beszélt (angolul, németül, olaszul és franciául is), így könnyen szót értett a külföldről érkező gyógyulni vagy kikapcsolódni vágyókkal. Rendkívül jó kapcsolatokat ápolt a kor nagyszerű képzőművészeivel, pl. Basch Árpáddal vagy Alfons Muchával, aki hálából a fürdőnek ajándékozta egyik képét (l. a regény egyik fejezete). Külföldi orvosokkal is összeköttetésben állt, ami által korszerűbb kezelési módokat tudott meghonosítani Pöstyénben. Winter Imre alakja Kai Zeisberg német író Pán Luna c. regényében (magyarul: Luna úr) az egyik főszereplő. 65 éves korában, a II. világháború közepén halt meg. Emléktáblát kapott az általa alapított múzeum falán, mely 2017 vette fel Winter Imre nevét (szlovákul: Balneologické múzeum Imricha Wintera), ami az egykori Kursalon épületében található.

Régi képeslap a Kursalon épületével
Régi képeslap a Kursalon épületével

A Napóleon-fürdő

A Fürdőszigeten álló, klasszicista stílusú Napóleon-fürdő három részből álló épületegyüttese a legrégebbi a pöstyéni fürdőépületek között.

A Napóleon-fürdő épületei, ahol az ivókúrákra alkalmas, meleg gyógyforrás található
A Napóleon-fürdő épületei, ahol az ivókúrákra alkalmas, meleg gyógyforrás található

Pöstyénfürdő tulajdonosa, a gróf Erdődy család eredetileg fából emelt fürdőházat a források fölé, amelyet később lebontottak. Helyére falazott épületek kerültek.

Régi képeslap a Napóleon-fürdőről, sétálgató és beszélgető látogatókkal
Régi képeslap a Napóleon-fürdőről, sétálgató és beszélgető látogatókkal

A Napóleon-fürdő U alakban elhelyezkedő földszintes fürdőházai mai formájukat 1821 és 1862 között nyerték el. Korábban „öreg fürdő“ volt a neve, a „Napóleon“ elnevezés csak reklámfogás. A fürdő bérlői, Winterék ragasztották rá 1923-ban, amikor a jól működő francia – csehszlovák politikai kapcsolatoknak köszönhetően divatba jött minden, ami francia. A Napóleon-fürdő épületei ma is az eredeti célt szolgálják.

A Napóleon-fürdő egyi virágágyása az épületek közt
A Napóleon-fürdő egyik virágágyása az épületek közt

A három császár találkozója

Javában zajlott az első világháború, amikor 1917. ferbruár 2-án és 3-án sor került a három császár – I. Ferdinánd bolgár cár, II. Vilmos német császár és I. Károly osztrák császár (IV. Károly néven magyar király) – találkozójára a pöstyéni Thermia Hotelben. A nagymamája, Koháry Antónia személyében magyar felmenőkkel is rendelkező bolgár cárnak, Coburg Ferdinándnak birtokai is voltak a Felvidéken: övé volt pl. a szentantali (ma Svätý Anton) kastély.

I. Ferdinánd bolgár cár
I. Ferdinánd bolgár cár

A cár épp gyógykezelésen volt Pöstyénben, ezért került sor itt a három szövetséges uralkodó megbeszélésére. Ferdinánd a Thermia Hotelben lakott, annak első emeletén rendezte be a katonai parancsnokságát és saját postahivatalát. Károly császár civilben, vonattal érkezett, a pöstyéni állomásról lipicai lovak által húzott kocsin hajtatott a hotelbe.

I. Károly osztrák császár
I. Károly osztrák császár

A német császár másnap jött Pöstyénbe.

II. Vilmos német császár
II. Vilmos német császár

A három szövetséges uralkodó nem volt egy véleményen a háborút illetően. A tárgyalások közben futott be Bernstorff gróf, a Német Császárság amerikai nagykövetének telegramja, amelyben arról tudósított, hogy a washingtoni német nagykövetséget bezárták, és utazik haza. Ez a hír az USA és a Német Császárság közti diplomáciai kapcsolatok felmondását jelentette, és csak idő kérdése volt, Amerika mikor lép be a háborúba. II. Vilmos válaszlépésként elrendelte a korlátlan tengeralattjáró-háborút. A három császár találkozója ezzel meglehetősen gyorsan véget ért, Károly még aznap elutazott. Az uralkodók aláírták a hotel vendégkönyvét. A korabeli újságok nem írtak a rövidre sikeredett megbeszélésről, amely a történelemkönyvekből is kimaradt. Forrás: https://www.pnky.sk/novinky/traja-cisari-sa-stretli-v-piestanoch-presne-pred-sto-rokmi

Pro Patria

Pöstyén más üdülőhelyekhez hasonlóan az első világháború kitörése után (1914) vendégek nélkül maradt, és a férfi alkalmazottak nagy része is bevonult katonának. A fürdő pangott az ürességtől. Winter Lajosnak mentő ötlete támadt: felajánlotta a fürdőt a hadseregnek, a háborús sebesültek számára, így mindenki jól járt.

A Pro Patria épületei madártávlatból
A Pro Patria épületei madártávlatból

1916-ban Hegedűs Ármin és Böhm Henrik tervei szerint a Fürdőszigeten, a forrásokra katonakórházat emeltek. A Pro Patria központi épületét sugár alakban fogják félkörbe az eredetileg húszágyas kórtermek. 500 beteg számára tervezték. A tisztek a Thermia Palace és a Grand Hotel Royalban kerültek elhelyezésre, a közkatonák pedig a Pro Patria (latin kifejezés, magyarul: a hazáért) kórházban részesültek gyógykezelésben. Winter Lajos önéletrajza szerint a háború végén már 4000 betegről gondoskodtak. Az Pro Patria épületegyüttest az elmúlt száz évben többször átépítették, de ma is az eredeti célt szolgálja.

Könyvvásárlás - A Winter-vakáció kiadvány megvásárolható az alábbi könyvesboltokban:

Kultúra Könyvesbolt

Michalská bašta 4
Nové Zámky
94001

Diderot Könyvesbolt

Tržničné námestie 4810 (Trend épület)
P.O.Box 141
945 05 Komárno

A Knihy - Molnár - Könyv hálózatában

Hlavná 918/2 (OD Univerzál)
924 01 Galanta

Dolná 524/1 (a (Tropicana cukrászda mellett) épület)
927 01 Šaľa

Hlavná 62 (a postával szemben)
931 01 Šamorín

Vámbéry Ármin tér 14/55
929 01 Dunajská Streda

Családi Könyvklub

CENTRUM
Korso Béla Bartóka 790
929 01 Dunajská Streda

MAX pláza
Galantská cesta 5692/20
929 01 Dunajská Streda

Bestseller Könyvesbolt

Hlavná 13
94301 Štúrovo
a sétálóutcán